Egy kedves baratom ma a kovetkezoket kerdezte tolem: "Te, Agi, most komolyan! Mi lesz velunk, ha felnovunk?" Oszinten? Fogalmam sincs! Mert ugye, ahogy a sracnak is mondtam, papiron mar felnottek vagyunk. Mikortol szamitunk egyaltalan felnottnek? Onnantol, hogy egyedul elunk, es mar teljes felelosseggel tartozunk onmagunkert, es a tetteinkert? Vagy onnantol, hogy masokert tartozunk felelosseggel? Lehet, hogy sosem fogok felnoni, de az is megeshet, hogy mar regen felnottem, csak nem vettem eszre.

    Ki is voltam mar? Voltam csecsemo, ovodas, kisiskolas, gimnazista. Voltam szallagavatos, erettsegizo, foiskolas, es "szorgos" munkas is. Voltam gyermek, testver, unokanover, unoka, es unokahug. Voltam barat, es ellenseg. Voltam szeretve, es szerettem is mar. Voltam vad, orult, es nagyon szelid is. Voltam ittas, betepett, es jozan is. Lattam mar tisztan, es volt, hogy minden zavaros volt. Voltam mar beteg, es teljesen egeszseges is. Voltam tatai, pesti, londoni. Voltam utazo, felfedezo, csodalkozo, varakozo. Voltam turelmetlen, es nyugodt is. Voltam jo tarsasag, es unalmas is. Voltam lazado, es talan belenyugvo is. Voltam mar tamasz, es az is, akinek tamaszra volt szuksege. Voltam bezarkozva, es talan tul nyitott is. Voltam mar okos, es nagyon buta is. Voltam magabiztos, es nagyon bizonytalan is. Voltam szabalyokat felallito, es rengeteg szabalyt megszego. Voltam almodozo, es realista is.

   Mi vagyok most? Mindegyik, es egyik sem: Agica...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.