Kedves olvasoim (mar, ha van meg ilyen). Jelentem, lelkiismereti gondokkal kuzdok. Tudom-tudom, az utobbi idoben (majdnem egy teljes evben) masrol sem irok, csak a munkamrol. Ez van. Jelenleg a munkam az eletem. Szeretem, elvezem, masra meg ugyse nagyon van idom. (Ok, az embernek arra van ideje, amire szakit, de akkoris.)         Szoval. A lenyeg meg mindig az, hogy beadtam a jelentkezesemet a (mondjuk igy) reszlegvezetoi poziciora. Manager orul, verge valaki el meri ezt vallalni. Mas fel ettol a reszlegtol... Poziciobeigeres megtortent, szabadnapon treningrejaras folyamatban. A pozicioval jaro feladatok ellatasa szinten. Fizetes ugyanannyi, nyomas hatszor nagyobb... nem szamit, en ezt elvezem. (Marmint a nyomast, es nem a vacak fizetest.)         A lelkiismereti reszre raterve. Van egy kedves munkatars, aki finoman szolva is egy “lusta dog”. A kifejezes mindeket szavanak eroteljes kihangsulyozasaval. A lustasagra, es a dogsegre meg rajon egy csomo elviselhetetlen tulajdonsag is. Nem reszleteznem. Szoval mondhatnank azt, hogy a lepesek, amiket elkovettem szemelyes indittatasbol tortentek. Es ha jobban belegondolok, van is benne valamit.          A lenyeg az, hogy elkezdtem odafigyelni arra, hogy mit is csinal eme kedves kollegina. Es nagyon nem tetszett, amit lattam. Igy elkezdtem gyujteni a bizonyitekokat. A treningek soran olyan eszkozoket adtak a kezembe, amikkel megdontehetetlen bizonyitekokat tudok szerezni. Eme bizonyitekokat kinyomtattam, mondvan “jo lesz ez majd valamikor”. Es ezt meglatta egy kedves fonok. Az ugy kipattant, es ugy tunik, igen komoly mereteket kezd olteni. Most mar hivatalosan is “ra vagyok allitva” a kedves kollegina megfigyelesere, es modszeres kicsinalasara. Mindez a holgy tudta nelkul.          A problema az, hogy igy egy sunyi, alattomos, hatulroltamados dognek erzem magam. Mert ugye azt tettem, amit egy “reszlegvezetonek” tennie kell. A hibas elemek kigyomlalasan faradoztam. De ez igen konnyen eredmenyezheti a kedves kollegina munkajanak elveszteset. Mondhatjuk azt, hogy o kereste a bajt. Mondhatjuk azt, hogy a reszlegnek ez a legjobb. De mondhatjuk azt is, hogy egy szinten vagyok vele (hiszen a magasabb pozicio meg nem az enyem), nem vagyok a fonoke, miert avatkozok bele “az o dolgaba”.        Komoly dolgok ezek kerem!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.