És ne feledjük, hogy mindemellett az egyik legélesebb és leghatékonyabb fegyver is a világon, ha őgyesen bánnak vele :)

En ezt a metron gyakorlom. Egyebkent pont tegnap jutott eszembe, hogy amennyit ezt csinalom, oda fog fagyni a mosoly szam sarkaba :) De itt Pesten nem neznek a szemedbe. Nem tudom, mitol felnek... ja, a rejt, az pontos je. :D

Draga Mesti! Koszonom a korrigalast, komolyan szegyenlem magam, de most mar csakazert sem javitom! Ez a mosolygos jatek metron talan erdekesebb, hiszen ott egy zart terben vagy, nem tudsz tovabbsetalni, nincs menekulesi lehetoseg. Tom! Igazad van. Ugyes kezekben, minden kedves, es szep dologbol lehet fegyver, csak erteni kell hozza. :D

egyszer rámosolyogtam egy iolyát (vagy hóvirágot) áruló cigány bácsira a Móriczon. és olyan szinte örömmel mosolygott vissza. nagyon jó volt :D

Ma sem jartam sikerrel, pedig vigyorogtam, mint a tejbetok. Na majd holnap.

Hm. Eeeegen, fontos dolog a mosoly, de azert a hatekonysag adottsag kerdese is... az en fejemmel pl. jobb meg sem probalni. :-) Nehanyszor kiserleteztem a dologgal, de altalaban olyan dobbenetet valt ki, hogy inkabb nem eroltetem. De azert sok sikert! (Mestahh, neked meg foleg, mert ezen nagyon jot rohogtem. :-) ) Udv, Panzer

Panzer! Lehet, hogy adottsag kerdese, de neked is sikerult. En legalabbis mosolyogtam a bejegyzesedet olvasva!:) Mestike! Kuzdj! Ne kelljen benned csalodnom!:D

Hehe. Ma kivancsi vagyok mi lesz. Foleg, ha jon a Nyugat-Europat fenyegeto orkan es beazik a metro, akkor mennyire lesz termeszetes a mosolyom :) Na majd megirom.

Sziasztok! Nem hiszem el, hogy ilyeneken csámcsogtok, hogy miért nem mosolyognak az emberek... olvassátok visszafelé is kicsit a blogot... ha Ti is sokszor csak a borút látjátok, akkor mit vártok a többi embertől? Mire fel mosolyogjanak? Arra, hogy mennyi hitelt kellett felvennie, vagy miből fogja kifizetni az emelt gázárat, vagy lesz-e elég ereje végigcsinálni a chemoterápiáját, vagy hogyan fogja tudni felnevelni a gyermekét, vagy arra fel, hogy van munkája, de mindig el van csúszva az anyagiakkal....? Ezen mosolyogjanak csak úgy az emberek? Erre fölösleges. Még akkor is, ha Te rámosolyogsz, maximum azért fogja görbíteni a száját, mert kicsit dilisnek néz, vagy mert igen, örül Veled egy percig. De aztán bele fog süppedni vissza a gondjaiba, és már nem fog mosolyogni tovább.... Ne várjatok ettől a mosoly dologtól forradalmat...

"Csak én": Arany pici csillag! Komolyan azt gondolod, hogy mi azért "csámcsogunk" ilyeneken, vagy hogy azért vigyorgunk (esetleg) minden szembejövőre, mert olyan fenenagy jókedvünk van? Egy frászt! Viszont minden jóval kiszorítasz valami rosszat. És a szembejövő emberke lehet, hogy csak azért vigyorog vissza mert hülyének néz, de addig is, abban a pillanatban nem a gondjaival van elfoglalva. Lehet, hogy nem tart sokáig, de már ez is haladás. Valamint amíg ezt teszteljük, mi sem azokkal vagyunk elfoglalva. Egyébként meg ne mosolyogj, ha nem akarsz, senki sem kényszerít rá. A te döntésed. Ja, és ahogy Tom igen találóan írta, a mosoly az egyik legveszedelmesebb fegyver is lehet. Tehát ha véletlenül azt látnád, hogy valaki rádmosolyog az utcán, jó alaposan figyeld meg, hogy igazából vigyor-e az amit látsz, vagy vicsor. Mert nem mindegy. No további minden jót Csók Ksz

De legalabb a szembejovo bennunk nem ugyanazt a szurke faradt arcot latja, mint a sajatja. Engem mar az felvidit, ha nem zombikat kell latnom minden nap.

Kedves "csak en"! Persze, hogy neha mi is kesergunk. Nekunk is vannak gondjaink. De mi megprobalunk felulkerekedni rajtuk, megprobaluk segiteni onmagunkon. Sot, esetenkent masokon is, hacsak annyival is, hogy szebbe teszunk egy pillantot az eletukbol. Ez nem forradalom, de nekem jol esik, ha valakinek mosolyt csalok az arcara. Talan egyszer o fog az enyemre. Dilis lennek? Lehet! De elvezem. Es kozben mosolygok. Sot! Nevetek. Te mikor nevettel utoljara szivbol? Szep napot Neked! Agica!

Á, szia, "csak én". Épp kezdtem irigyelni Ágicát, amiért Őt nem találják meg a Megmondó Emberek sosem, de Te szerencsére időben ideértél hogy bearanyozd a reggelemet, és elsöpörd ezt a rút irígységet. Hurrá :) Mindenesetre Engem megmosolyogtattál, és ezzel (ha mégoly akaratlanul is), de bizonyítottál valamit, amit cáfolni igyekeztél. De nehogy úgy tűnjön mintha nem vennélek komolyan *meggyőzően bólogat*, reagálok érdemben is, jó? "Mire fel mosolyogjanak?" Arra, hogy él a szerencsétlen. Hogy esetleg volt egy klassz randija tegnap, vagy lesz ma, vagy arra, hogy (ha már a gyereknevelést mint problémát említed) legalább VANNAK gyermekei, valaki aki szereti és akiről gondoskodhat, vagy csak arra fel hogy süt a nap és jó illatú a levegő, vagy hogy nocsak, megint jött ma valaki eszement baromságokat írni a blogomra; milyen apró dolgok és lám, mennyire nullák lennénk nélkülük. A rossz pillanatokra meg ott van a mosolynak egy csomó egyéb változata; a gúny, a dac, a cinizmuz, soroljam? No üdvözöllek Tom

Ágica: "gyere őrült, névsor olvasás" :) dilisnek lenni igenis jó!!! :D Kékszemű: egyetértek, ha rossz kedvem van és rámmosolyog vki az utcán, van, hogy önkéntelenül is visszamosolygok és nem a rosszkedvemmel vagyok elfoglalva. Persze nem mindig, de van hogy igen. :) "csak én": látod ez a blog lényege. Sokszor pillanatnyi hangulatot tükröz, akár papír alapú elődje/testvére, a napló. Ha minél többen gondoljuk úgy, hogy érdemes többször mosolyogni, talán mások is elkezdik észrevenni az apró dolgokat amik fényesebbé és szebbé tehetik a napokat, bármennyire is borult az ég. (tudod, "it won't rain all the time") Tom: 100%, mást nem is mondok. :)

Nohát, hogy felvillanyoztam itt mindenkit... hogy kitört mindenkiből a bizonyítási vágy... Ha pl ne adj isten, meghal a párod, és épp gyesen vagy, és nincs aki segítsen... és nem vesznek fel sehova dolgozni, mert kisgyermekes anya vagy, akkor is mosolyogsz, mert élsz? és mert van egy gyermeked? Tényleg mosolyt fakasztó dolog... Igazából, vigyorogjatok, mosolyogjatok, örüljetek, de akkor ne csak rinyáljatok, hogy milyen rossz is a ti kis életetek.. főleg, hogy valakinek van lehetősége kivándorolni a fenébe, és onnan hű de nagyon honvágyat érezni:) és tessék egy mosoly is:) és tudod mit, őszinte mosoly:) már csak azért is, mert Arany pici csillag lettem... és őszintén akkor mosolyogtam, mikor elolvastam itt ezt az egészet

oh, és még egy kérdés, ha feléd topog egy szerencsétlen hajléktalan, és matt részeg, és pont mondjuk beléd akar kötni, és pl kés van a kezében... rámosolyogsz, hogy szebb napja legyen?

"csak én", rendkívül rosszul érvelsz, de ne keseredj el, nem is az eszedért zártunk a szívünkbe. Ennélfogva nem is várom, hogy felfogd a dolog lényegét, és ezzel szerintem nem vagyok egyedül. A példa, amit említettél, statisztikailag nem reprezentatív minta ugye? No akkor csitt, kicsi. Ami meg a zseniális hajléktalanos példádat illeti: igenis mosolygok. Igaz, nem azért, hogy szebb napja legyen, hanem amiért a macska mosolyog az egérre. Tudod, mosolyogva sokkal jobb bajka keveredni... :D ...Á, nem. Nem tudod. Hogy is érthetnéd. Javaslom, keress fel egy szakorvost. Ha kell megadom az enyémnek a számat :p

Tom.. ha te is szakorvoshoz jársz, milyen alapon bírálsz engem, és hülyézel le? és ha már ezért mosolyogsz egy hajléktalanra, hát menjünk karöltve a dokidhoz... nem gondolom, hogy szükségem van rá, hogy a szívedbe zárj, mert akkor inkább csöpögnék Veled:) hogy milyen jó dolog mosolyogni:) és figyelj, ha már itt tartunk, ki milyen, tanuljatok meg legyetek kedvesek helyesen írni:):):)

"csak én", egyre rosszabbul érvelsz. Nem mondtam, hogy járok (nem használtam jelen időt), és a "hülye" szót sem használtam. Ennyire amatőr nem vagyok. A helyesírásomat érintő kritikádat pedig meg sem láttam inkább. Így nem kell a vörösborban pácolt billentyűzetemet hibáztatnom. És nagyon kérlek, ne Nekem add itt el a Cinikus, Keserű, Sokat Látott Arc szerepét, mert rossz helyen kopogtatsz. Tudod, mire jöttem rá? Hogy akik ide írnak, kevés kivétellel mind megjárták már a poklot (talán mélyebbet is, mint a tiéd), és nagyjából tudják, miről beszélnek. Mi hát a különbség? Hogy Te összetörsz, a többi meg nem. No akkor ez kit minősít? Mellesleg van még valami: több dolgozó kisgyermekes anyát is ismerek (némelyiket egész közelről); hogy Ők hogy csinálják... Rejtély. Talán elég dac és akarat van bennük. És igen. Ezért simán rámosolygok a lökött hajléktalanodra. És mosolyogva etetem meg vele a kését. És tudod mit? ÉLVEZEM is. Hihetetlen, mi?

Tom, szerintem nem én vagyok a félresiklott... ha élveznél egy gyilkosságot... illetve, bocsánat, igaz, nem használtad ezt a szót... a késetetést. Ezért elhiszem, ha szakorvoshoz jársz.. Tényleg bocsánat, nem használtad a jelen időt... de van, és ez sokmindent elárul. Mi a fenét tudsz Te arról, hogy én mit éltem át, és mit nem? Milyen jogon ítélkezel már megint felettem? Össze lennék törve? Miből gondolod ezt? Hogy nem vigyorgok, vicsorgok, mosolygok akárkikre az utcán, vagy a metrón? Vagy mert meglátom a gondokat? Vagy mert átélem a gondokat? Képzeld, az én édesanyám is dolgozott, amíg mi kicsik voltunk, és képzeld, én is ismerek kisgyermekes anyukákat, akik nem tudnak elhelyezkedni.. hogy miért? Mert van egy gyermekük. No és ha főiskola, vagy egyetem után jött a gyerek? Ki fog felvenni egy pályakezdő kisgyermekes anyukát? Elég kevesen, és tudod, látom. De azért azt is közlöm Veled, hogy nem akarok én sehol sem kopogtatni. Elmondtam a véleményemet. Mint ahogyan Te is, és mások is. Szerinted érdekel engem, hogy ezután ki hogyan fog élni? Cseppet sem. Nem ismerlek Titeket, lehet, hogy már elmentem mellettetek az utcán, és lehet, hogy rám mosolyogtatok, mert nektek ez jó. De nem izgat. Felőlem úgy mosolyogtok, és arra, akire csak akartok. De gondoljatok is néha a másikra. Ne csak mosolyogjatok rá, mert azzal igen keveset tudtok segíteni.

"CsakTe"... sőt, Drága Pici Csillag! A példa amit említettél valóban nem bizónyító erejü, és még öngólt is rugtál vele. Ugyan nem tartozik ide, de van a mi kis mosolygós társaságunkban olyan, aki ugyan nem volt gyeden, amikor egyedül maradt, sőt, gyesen sem volt egyáltalán, viszont két kicsi gyereket nevel egyedül, és valamilyen módon mégis kapott munkát. Ettől függetlenül tud, és akar még mosolyogni, legalább időnként. A megoldás roppant egyszerü: nem kell feladni. Ja, és én szakdoki helyett inkább azt javaslom, tarts barátokat. Igazi barátokat, minél tőbbet. A mosolygás mellett ők is remek fegyver a kiégettség, cinikusság, elkeseredés, stb. ellen. Bár ehhez le kéne mondanod a nagyonokos megmondóember tisztségről. Mit gondolsz, menni fog? A kötekedő hajlélktalannal kapcsolatos véleményemet pedig lásd, mint Tom. Szó szerint. No további minden jót. Ksz UI: Mindenkinek: :)

"csak én", igazad van, tényleg nem ismerlek, bár az elmúlt 3 évtizedben ez nem nagyon árnyékolta be a kedvemet. Azt viszont tudom, hogy mögöttem mi áll, meg még egy-kettő mögött az általad leszólt arcok közül. És Neked ennél csak akkor lehet rosszabb, ha mondjuk túléltél egy haláltábort vagy mittomén. Szóval ne essél abba a hibába, hogy a "rossz" és a "legrosszabb" szavak jelentését összekevered. Ami meg a késetetős dolgot illeti: A pocsék hajléktalanodat, aki késsel jönne nekem a példádban, nem tekinteném embernek, hanem söpredéknek. És "segítség"-témakörhöz: rajtam ki segít? Elég kevesen. Mégis megoldom a dolgokat. Ez, kérlek, döntés és akarat kérdése. Elhatározáse, első kőrben. Próbáld csak ki nyugodtan. Működik.

Miért írtanátok ki a hajléktalanokat? Miért nem akartok nekik inkább segíteni? Én azt hiszem, semmi gonoszság nincs bennem emiatt, hogy nem akarok állandóan mosolyogni... Ti nem vagytok nagyonokos megmondó emberek? Csak be kellett indítani Titeket... Egyáltalán nem azt mondtam, hogy lehetetlen dolgozni kisgyerekkel. Ezek példák voltak, amiket mégjobban kiéleztetek. Olyan maradiak tudtok lenni, komolyan mondom. Igen, vannak nagyon jó példák. De a rosszakat miért nem fogadjátok el? Vannak. Nagyon sokan vannak. Egyébként Ti vagytok a példamutatóak a hajléktalanokkal kapcsolatban is..? Egyébként, jól van, legyen nektek igazatok, és mosolyogjatok mindenen, és mindenkin, attól sokkal-sokkal jobb lesz mindenkinek:):):)

"tarts barátokat. Igazi barátokat, minél többet. A mosolygás mellett ők is remek fegyver a kiégettség, cinikusság, elkeseredés, stb. ellen" Kékszemű, ugye nem Engem cs*getsz ezzel? Megállj, lókötő... :p

Ja, és még egy gondolat, szintén "csakén"-nek: Mindenki tudja manapság, hogy gyerekkel akár főiskola után, alatt, stb, akár bármikor máskor rohadt nehéz elhelyezkedni. Mellesleg annélkül is. Ésszel kell csinálni a dolgokat, vagy ha az nem megy, akkor vállalni a következményeket, és nem panaszkodni miattuk. Tudod, ha gyereket vállalsz (akár így, akár ugy) az azt is jelenti, hogy felnőttél. Ahhoz pedig hozzátartozik, hogy megoldod a gondjaidat (akármilyeneket), valamint hogy felelőséget vállalsz a tetteidért, döntéseidért. És nem sopánkodsz miattuk.

Tom, képzeld, nekem sem segít senki sem, mégis megvagyok. Nagyon jól megvagyok, köszönöm szépen. Bár tudom, hogy ez Téged abszolút nem érdekel. De mégis:) Tök jó hozzáállás igen, ha rajtam nem segítenek, én sem segítek senkinek:) tök jó, csak így tovább:):) Mindannyiótoknak:) Üdv Ágicának is, remélem nagyon jól érzed magad odakint, és vigyázz is Magadra. Sokszor frissítsd kérlek iwiw-en a képeidet, mert nagyon kíváncsi vagyok, hogy vagy, mint vagy, mi újság! Sziasztok!

"csak én", nem a hajléktalansággal van a gond, hanem a késsel. Nem hiszem el, hogy nem fogtad fel, ilyen nincs... És nem az állandó mosoly itt a téma, hanem egyáltalán a mosoly képessége, ami Belőled szemlátomást hiányzik. De mint mondtam, nem várom el, hogy megértsd. Ksz: Maradiak vagyonk, lol :D

Kékszemű, én nem sopánkodtam:) egy szóval sem, én csak szóltam, hogy vannak problémák is:) Nem vállaltam még gyereket, de most Te is azt mondtad, hogy nehéz elhelyezkedni vele. Én is ezt mondtam:)

Tom, miből gondolod, hogy nem tudok mosolyogni? Hisz mosolygok itt jobbra-balra, ha nem tűnt volna fel... nem írok "lol"-okat, nem nevetek ki másokat... Nagyon örülök neki, hogy nem vársz el tőlem semmit, hisz milyen jogon tennéd???? Ez azért érdekelne... és bocsánat, hogy vagyunk:) Feltűnt, hogy aztán én a hajléktalant kérdeztem, és már rég nem a kést?:):):)

De én azt is mondtam Kisbogár, hogy ettől még tudok, és akarok mosolyogni. :D Egyáltalán, ha fogalmad sincs miről beszélsz, akkor mi értelme van idejönni, és osztani az észt? Tom: Hát így jártunk. Ezt már az életben nem mossuk le magunkról. LOL

Köszönöm szépen Mindkettőtöknek, hogy ennyi időt szántatok rám a drága napotokból:) de inkább elmegyek haza, és majd mosolygok az utcán, meg a metrón mindenkire. Hátha... Mert ugyebár sosem lehet tudni... mint írtátok. Nem osztottam az észt. Még mindig nem. Sőt, ha Ti így gondoltátok, még bocsánatot is kérek. Térdreborulós smileyra sajnos nincs lehetőség, pedig szívesen idetettem volna:) További szép napot Nektek, és további jó mosolygást! :):):):):):)

Huha! Hat nem tetlenkedtetek, amig en meloztam. Hat akkor menjunk sorba! Elsosorban kedves "csak en"-hez szolnek. Felhoztad a "valakinek van lehetősége kivándorolni a fenébe, és onnan hű de nagyon honvágyat érezni:) " temat! Hat draga pici csillagom! Elmeselem neked, hogy ehhez nem lehetoseg kell, hanem akarat, es kitartas, nameg sok-sok humor. A bejegyzeseid alapjan mindnek hianyaban vagy. Nem minositgetes, es semmi szemelyes, de a magadfajta ezt NEM ELNE TUL! Tudod, ha az ember abszolut segitseg nelkul el egy idegen orszagban, akkor bizony hiaba sir, hiaba szid barkit, vagy megall a laban, vagy belehal. Na mindegy, hagyjuk a temat, mert csak felidegesitem magam! Nem tudom, mit tudsz arrol, hogy hogyan is jottem en ki, mivel nem tudom, hogy ismerjuk-e egymast. A lenyeg az, hogy amirol nem tudsz semmit, arrol ne beszelj! A honvagyrol csak annyit, hogy egy nagyon egyszeru, es sokszor eleg fajdalmas dolog. Nem kell hozza mas, csak egy erdekes, es egyszeru erzes. Ugy hivjak, szeretet... A keselos hajlektalan storyhoz annyit, hogy Te hoztad fel a kes temat. Idezlek: "csak én: 2007. 01. 18. 14:36 oh, és még egy kérdés, ha feléd topog egy szerencsétlen hajléktalan, és matt részeg, és pont mondjuk beléd akar kötni, és pl kés van a kezében... rámosolyogsz, hogy szebb napja legyen?" Ha ervelsz, akkor folyamatosan tedd kerlek, ne keverd, hogy ki mit mondott, es foleg ne mondj ellent sajat magadnak! Ongol!:) Komolyan, eloszor orultem a kommentednek. gondoltam, lesz vegre egy kis vita. De most mar picit sajnalom, hogy egy ilyen embert kellett megismernem. Alapbol szeretem a fajtadat. A "megmondoember", aki be van szorulva a sajat korlatai koze, es osztja az eszt olyan dolgokrol, amikrol fogalma sincs. Sokat szoktam mulatni a szerencsetlenkedeseiteken. Elhiszem, hogy sok a kinod, hidd el, nekunk is. Ha egy picit figyeltel volna, akkor tudnad, hogy a bejegyzes pont arrol szol, hogy az elet szar, de aprosagokkal szebbe lehet tenni! A mi eletunkben is vannak rossz, sot legrosszabb dolgok, de engedd meg, hogy visszautasitsam azt a kifejezesedet, mely szerint az itt kommentelo emberek kozul barki is "rinyalt" volna. Akkor most par szo a tobbieknek!:) Kekszemu, es Tom! Koszi a kommentdompinget! Minden tiszteletem a tietek, ezt tudjatok!:) No Angel! Igen, dilisnek lenni neha jo, es neha nem is megy az egesz orultseg nelkul!:) Mesti! Varjuk a mai storyt!:D

Nnnna, most akkor mindenki olvassa vissza az elozo mondjuk huszon-x bejegyzest - es mosolyogjon! :-) Mert lehet. :-) Udv, Panzer

A mosolyban pont az a jó, hogy akkor is képes rá az ember, amikor nincs túl jó kedve.

"csak én", Hagyj fel a hálálkodással, ma véletlen épp olcsó volt az időm, másképp nem pazaroltam volna rád. Arra meg, hogy én (vagy jegyezzük meg, BÁRKI, akinek az IQ-ja meghaladja a szobahőmérsékleti tartományt) milyen jogon mond(ok) bármiféle ítéletet fölötted, Te magad válaszolod meg a hozott szinteddel. (Színvonalt akartam írni, de aztán inkább mégsem.) A továbbiakban nem próbálom elmagyarázni hogy miről beszélek, úgyis gyárilag vagy képtelen felfogni. A jószándék megvolt, de Rajtad nem fog. Szerintem nem is a mosolygás képességének hiánya a legnagyobb baj Veled, hanem az agyé. Mindenesetre ne feledd, nem Én vagyok itt a hivatlan vendég, aki nekilátott véleményt kifejteni, anélkül hogy megkérdezte, kiváncsi-e rá bárki; és a Névtelen sem Én vagyok, hehe. Sok eredményes depiben-dagonyázós, probléma-tisztánlátós, önsajnálós napot kíván Változatlan tisztelettel Tom Panzer, én menet közben is mosolyogtam, mit mosolyogtam, vigyorogtam mint a halloween-tök. Martek, Nálad a pont.

helyesírásba belekötni egy vitában elég gáz dolog. olyam utolsó esély... mosoylogni akkor is lehet, ha valakinek meghalt a párja, gyesen van, és nem kap munkát. a gyereknek ugyanis KELL az öröm. a mosoly. nem pedig egy sírórívó anyuka. ez kegyetlenül hangzik, de szerintem egy anya nem engedheti meg magának hogy a gyereke a szomorúságot tanulja meg tőle. és msolyogni mindig tud az ember. kivéve, ha nem akar. de az mr más kérdés. ha vaalki keseregni akar, tegye. de ne csináljon úgy, mintha vaami hatalmas bűn lenne megkeresni az apró csodákat az életben.

Martek! Koszonom! 100%-os egyetertes! Pontosan ezt akartam meg hozzatenni! Lehet, hogy en vagyok tulzottan idealista, de szerintem a gyereknek nagyobb szuksege van egy mosolyra, mint a mogorva anya latvanyara...

Sziasztok! Ugyan nem kaptam meghívót a blogotokra, de azért hozzászólnék. Nem azt mondta "csak én", hogy attól, hogy nem mosolyog egyfolytában valaki, attól már szomorúnak kell lennie. Azt szerette volna valószínűleg közvetíteni felétek, hogy nem muszáj mindig mosolyogni, főleg nem "vigyorogni, mint a tejbetök". Főleg talán nem egy metrón. De ez a Ti dolgotok, akkor mosolyogtok, amikor akartok, annak, akinek akartok. Tudjátok mit, egyáltalán nem vagytok olyan okosak, mint gondoltátok, és mint reklámozzátok:) Ha igazán intelligensek, és okosak lettetek volna, akkor nem kezdtek bele egy ilyen vitába, főleg, ha dilisnek tartjátok, hanem ráhagyjátok, hogy ez az ő véleménye. Azért rátámadni valakire, mert mást gondol? Elég bizarr. Ahelyett, hogy segítettetek volna neki, hogy esetleg ne így lássa a világot, már rögtön "szakorvoshoz" küldtétek volna, de közben nem feltételezitek azt sem róla, hogy egyáltalán tudja, milyen szakorvoshoz kéne mennie. De Ti ettől biztos most sokkal jobban aludtatok. Igaz? Gratulálok Nektek! A helyesíráshoz annyit, hogy igenis, páran a kezetekbe vehetnétek a helyesírási szabályokat. Ha nem jó a billentyűzeted, hááát, vegyél újat. Úgysincs semmi gondod, mert mindet megoldod:) Ágica, ha olyan okos, ügyes és szép vagy, akkor tudnod kellett volna, hogy tutira ismered, mert nem véletlenül kért Tőled képeket iwiw-re. Nem? Ismeretlen emberek nem kérnek Tőled ilyeneket szerintem. Attól még nem lesz mogorva egy anya, ha nem egyfolytában vigyorog:) És igenis, ha meghalt a párja, lehet szomorú nem? A gyerek úgyis megérzi, hogy szívből mosolyog, vagy nem? Miért akarnátok átvágni a gyerek fejét? Ő egy kis felnőtt:):) De tudjátok mit? Mosolyogjatok, ha azt gondoljátok, hogy ettől bárkinek is bármi sokkal jobb lesz. És a végére: én sem hiszem, hogy visszamosolyognék Rád a metrón, ha vigyorognál rám, főleg, ha egyidős, és egynemű vagy velem. Lehet, inkább ki is szállnék a metróból:)

Kedves Gigi! Nem kaptal meghivot, nincs is ra szukseged. Ez egy nyilt forum, es en (ugy is, mint a blog tulajdonosa) orulok, ha "hivatlan" vendegek erkeznek, es KULTURALTAN elmondjak a velemenyuket. Senki nem gondolja ugyanazt a Vilag dolgairol, es az ellenvelemeny igenis jo! A baj az, hogy ahogy "csak en" sem, ugy Te sem a bejegyzest tartod fontosnak. Pedig az uzenete egyszeru, mar kommentben is elmagyaraztam egyszer: "Az elet szar, de apro dolgokkal szebbe lehet tenni!" Az iwiwes resszel kapcsolatban annyit, hogy az iwiw egy olyan csodalatos oldal, ahol ha mar egy meghivo segitsegevel regisztraltal, akkor ott barmely regisztralt ember profiljat megtekintheted. Par kattintas, egy egyszeru kereses, es mar ott is van a keresett szemely bemutatkozooldala. Nem erzem ugy, hogy "csak en" baratunkat letamadtam volna. Ha visszaneznel, lathatnad, hogy eloszor csak egy egyszeru valaszt fogalmaztam meg fele. Azt, hogy o ezt hogyan reagalta le, mar mas kerdes.A jo szandek megvolt, es nemcsak felolem. Nem kotelezo mosolyogni, senki nem kenyszerit ra, hogy megprobald tulelni a mindennapok szurkeseget. Nem lesz a mosolytol "sokkal jobb". mar megint a bejegyzesre kell visszautalnom: "Egy apro gesztussal, ami semmibe sem kerul, szeppe tehetjuk valakinek egy percet." VAn egy eleted! Te valasztod meg, hogyan is eled! Ha nem akarsz mosolyogni, ne tedd! Tisztelettel: Agica (aki szep, okos, es ugyes...)

Nos Kedves Gigi! (ööö... de miket is beszélek! Izé... Gigike nem kedves, bántani akar minket. :( Sajnos azt kell mondanom ill. irnom, hogy igy fél9 tájban egy kissé kései a napkedzés, ilyes célzattal. :D No nem baj, legközelebb fürgébb leszel, talán több szerencsével is jársz. :P) Tehát, hogy reagáljak is valami érdemlegeset: - Furcsa, de kedves véletlen, hogy még nem találkoztunk. No de sebaj, ezt a hiányosságot most sikeresen pótoltad legnagyobb örömünkre. :P - Azt hiszem, a blog tulaja nevében is nyugodtan nyiltkozhatom, hogy nyugodtan hozzászólhatsz, ha nem beszélsz közben baromságokat. Pedighát ugye... - A mosolygás témát nem veszem ujra elő, feltételezvén, hogy mielőtt hozzászólsz valamihez, végigolvasod az előző kommenteket, és ha még mindig nem értetted, nem vagyok annyira naiv, hogy azt gondoljam, majd én megmondom a frankót. - Lehet, hogy valami elkerülte a figyelmemet, de sehol sem látom az általad említett önreklámot. Ellenben Tom már valahol az elején megmondta: Ennyire amatőr(ök) nem vagyok(unk). - Ha a dilipatákat segélyező jotékonysági egyesületet keresed, akkor vsz. rossz címet irtál be. Ha jobb ötleted nincs, akkor javaslom a google-t, ott biztos találsz megoldást. - Még sosem "támadtunk" senkire, csak aztért, mert más a véleménye. Ellenben ha valaki hosszasan és következetesen hülye, azt nem nagyon bírjuk tolerálni. - Egy vitában(?) végső fegyverként előhozni a gépelési hibákat, hát eléggé lúzer dolog. Mondhatnám azt is, hogy mélyen pitiáner. Érvelés helyett végülis a kötekedés is megteszi. Ez persze csak a Ti gondolatmenetetek, de azért egy percet se aggódj, mi remekül szórakoztunk közben. - Meg lennél lepődve, hányan kértek már tőlem wiwen, vagy máshol tök ismeretlenül fényképet. Meg webkamerás beszélgetéseket. Sokaknak nem kell ehhez ismerni a másikat. - És utolsósorban gyerek. Hát kényes téma, nem mondom. Megkérdezném: Van neked gyereked? Tudod, hogy miről beszélsz? A teljes mértékben dilettáns hozzászólásodból azt gondolom hogy nincs. No mert nekem van. Nem is egy, és nem is egészséges. És ha nekem bármi(!) bánatom, nyügöm, gondom van, akkor azt nem terhelhetem át a gyerekemre. Ugyanis egészséges felnőttet, és nem lelki roncsot akarok nevelni belőle. Lehet, hogy érzi, hogy baj van, de hiába magyaráznám neki, nem érti. És nem segitek vele, ha buvalbélelt képpel rohangálok. Sőt, ha leülök játszani, nevetni a gyerekeimmel, bizony megesik, hgy legalább rövid időre elfelejtem a nyügeimet. És a legnagyobb baromságod ez a "a gyermek egy kis felnőtt" Ha magadtól nem tudod, kérdezz meg egy pszihológust, vagy pedagógust. Esetleg csak mozogjál sokat, vagy többet gyermekek között. Ugyanis nem csak méretében különbözik a felnőttektől, hanem értelmi képességekben, szellemi kapacitásban, stb.-ben is. - Ja, és igen, továbbra is mosolyogni, vigyorogni (mint a tejbetök), valamint fetrengeni a földön a röhögéstől fogok, főleg eme kedves kommentet olvasva. Igazán bearanyoztad vele a reggelemet. No maradtam tiszteletlen: Ksz

Kedves Kékszemű! Ebben a nem rövid kis monológodban igenis lehülyéztél most már minket. De nem baj, neked ez a véleményed, nekem más. És látod, már megint ezért vagyok a hülye, és vagy olyan naiv, hogy most megint osztod az észt, és megmondod a frankót:) Igen, a gyerek sokban különbözik egy felnőttől. Sokkal megértőbb tud lenni, és képzeld, nagyon sok dolgot meg lehet nekik magyarázni, és meg is kell. Tudod, nem érdekel, hányan kérték Tőled a fényképedet, én biztos nem fogom. :) És igen, az iwiw egy csodálatos oldal, bár nagyon nem tudom megérteni azokat, akik vadidegen embereket keresgélnek neten. Nem pont erről volt szó, hogy legyünk nyitottak mások felé? Akkor mit akartok neten? Igen, vannak fura oldalak, érdekes oldalak, ismerkedős oldalak. Ismerkedjetek is, én inkább élőben teszem ugyanezt. És (igen, és-sel kezdem a mondatot) nem kell aggódnod, nem fogok tovább írkálni ide. Legyetek nyugodtan egy debil kis társaság:) ( ha már mi ketten hülyék vagyunk:)) További szép napot Mindenkinek! Sőt, akár mégjobban ki is beszélhettek, tárgyalhattok azért, mert más a véleményünk, és ezért már hülyék vagyunk... Gratulálok Nektek! Mert Ti okosak, és szépek, és ügyesek is vagytok, hogy egymásra találtatok!

Oh, igazán nagyon szépen köszönjük méltató szavaidat. Valamint azt is, hogy külön, kiemelten foglalkozz velem (velem!!!), és pótold tudásom vásznán a hiányzó foltokat gyereknevelési kérdésekben. Nem tudom, hová jutnék nélküled. Igazán nem is értem, mivel érdemeltem ezt ki. :D

Kékszemű, nem akarok én itt tanácsokat osztogatni, csak nem értelek titeket, hogy miért nem segíteni akartok az embereken:) és a gyerekekre visszatérve (vagy el sem mozdulva tőlük) kell, hogy megtudják az igazat is, de azt lehet kedvesen is tálalni, mellettük állva, nem kell lerohanni őket, én nem ezt mondtam. Csak nem biztos, hogy jót teszel velük, vagy akárki szülő, ha elhallgatják az igazságot.

Drága! Komolyan olyan dolgokon akarsz vitázni, amiről jó esélyel fogalmad sincs? Persze, alapvetően elméleteid lehetnek róla, de a valóságról nincs fogalmad. Ám tudod mit? Részemről nyugodtan gondolkodj ugy ahogy akarsz, a te döntésed. Majd az is a te döntésed lesz, hogy melyik problémádat hogyan közöld a gyerekeiddel, valamint az is, hogy ezek után milyen szakorvoshoz vidd. Ujra mondom: A. Te. Döntésed. Én nem szólok bele.

En nem ertem minek a vita. En a szar napjaim utan is igyekszem mosolyogni es EN jobban erzem tole magam. Ha meg valaki visszamosolyog, az kulon jo nekem. Teljesen felesleges ezen itt anyazni. Nezzetek meg Az elet szep cmiu Begnini filmet.

Jóreggelt Picit sok sok volt a pezsgőből az éjjel, az elegáns tiszteletkörök most kimaradnak. Ma nem vagyok jó fej. Gigi, a billentyűzetemet inkább megjavítottam (csak amatőrök pazarolják ekkora marhaságokra a pénzüket) ez viszont időigényes dolog, ennyit a helyesírásról. Téma lezárva. Bár nem hiszem, hogy felfognád (így elsőre a 'csak én' fajta szellemi szintet hozod), EGYSZER hajlandó vagyok Neked is elmagyarázni mi az ábra. 'Csak én'-t nem első körben küldtem dokihoz, először megválaszoltam egy kérdést. Miután beláttam hogy Ő viszont görcsösen a negatívumokat keresi mindenben, csak hogy legyen neki ürügye ellentmondani, javasoltam a szakorvost. És fenntartom hogy ráfér. Ha rosszindulat akkor azért, ha depresszió, akkor meg azért. A saját okosságomat meg nem kell sem bizonygatnom, sem reklámoznom. Szépen is állnánk, ha már az ilyenek véleménye is számítana. Olyan, amilyen, Engem kielégít, a környezetem nem panaszkodik, a 6,5 milliárdnyi többi (amibe Te is beletartozol) meg nagyjából le van ejtve. Ilyen csúnya, öntelt, egoista rossz ember vagyok, na és? A gyerekekkel kapcsolatos elképesztő hozzá nem értésed meg egyszerűen megdöbbent. Őszintén remélem, hogy Neked nincsen saját gyereked, és nem is lesz amíg ezt ki nem nőtted. "Miért akarnátok átvágni a gyerek fejét?" Ez a kérdés, gondolom, a Télapóra, a Húsvéti Nyuszira, Hófehérkére, és Jancsira meg a Juliskára is vonatkozik. Csupa hazudozás a szerencsétlen kiskölök élete, bezzeg Te őszintén nevelnéd a tiédet, ugye. Ehh. Zárógondolat, ha kívül is olyan szintet hozol mint az írásaidban, Én bizony kortól és nemtől függetlenül megmosolyoglak, akár metrón, akár máshol. Aztán maximum leszállsz, és Te fogsz elkésni, nem Én, jól kitoltál mindenkivel. Tom off.

Szia Tom! Nos, ha mindenki amatőr, és le van ejtve, akkor miért írogatsz egy blogra? A "csak én" szintjére Te akkor süllyedtél le, amikor válaszoltál neki:) ha nem érdekel, ki mit gondol, akkor miért kellett vitázni vele, vagy hülyének nézni, vagy akármit is? Tök fölösleges volt:) A gyereknevelésről, nem hiszem, hogy bárki beleszólhat a máséba, én sem fogok, de az átverés nem a Mikulásra, és társaira vonatkozott. Hanem arra, amit Kékszemű írt, hogy ha bármi gondja van, nem terheli rá a gyerekre. Én nem ezt mondtam, hogy közölje vele, apucit vagy anyucit kirúgták mondjuk a munkahelyéről. Csupán arra vonatkozott, hogy vannak dolgok, amikről szerintem tudniuk kéne. És miért gondolod, hogy akármilyen szakorvoshoz kéne vinnem mondjuk fogászaton kívül? :) Az én véleményem szerint Nektek kéne járni dokihoz, a Ti véleményetek szerint nekem. De én nem foglak lehülyézni Titeket. És az "ilyenek véleménye"? Kinek hiszed Te magad? A gyerekkel kapcsolatos "elképesztő hozzá nem értés"? Alapvetően semmi közöd hozzá, hogy vagyok-e szülő, vagy nem, leszek-e vagy sem, és hogy hogyan fogom nevelni a gyermekemet. Egy tuti, nem így, mint titeket neveltek. Nem nézek le valakit a véleménye miatt, nem fogok egy hajléktalant söpredéknek nézni, mert hajléktalan. Sőt, igenis le fogok szállni a metróról, főleg, ha megmosolyognak, mert igaz, mosolygásból megmosolygás is lehet. Nem fogok én attól elkésni sehonnan, mert el tudok indulni időben, egyesekkel ellentétben:) Ez a megmosolygás még senki másnak nem jutott eszébe? Lehet, hogy azért nem mosolyog vissza valaki, mert azt gondolja, megmosolyogják? Ha egy eladó néz rád kedvesen, és mosolyog, igen, valószínűleg vissza fogsz mosolyogni, de ha egy idegen jön szembe az utcán? Annak is visszamosolyogsz? Igen, a Te dolgod. Mosolyogj, ha neked ettől jó lesz:) hátha neki is. Soha nem lehet tudni.

Kedves Gigi! Hat, te aztan ritka ostoba pedanya vagy a csodalatos emberi fajnak. Senki nem becsmerelt, senki nem hulyezett le! Te viszont mar inditasnal becsmerelted a tarsasagot anelkul, hogy barmit is tudnal rolunk. Nem vagyok en okosabb senkinel sem, de te sem. Komolyan nem ertelek titeket Gigi, es "csak en". Olvastatok egyaltalan a blogbejegyzest? Ha igen, akkor ertelmeztetek is? Miert kell mindenben csak a negativumokat keresni? Az a kis szoveg ott az oldal tetejen pontosan a ti fajtatok ellen szol. Biztos baromi jo lehet besavanyodott, korlatolt, nagyokos "megmondoembernek" lenni. En felek, nem birnam a szurkeseget. Hat, ha neketek ez a hihetetlen pesszimizmus oromot okoz, akkor legyetek boldogok! A gyerekekre mosolygas, barmennyire is ostoba dolognak tunik, igenis fontos dolog. A "gyerek kis felnott" kozhely pedig ugy baromsag, ahogy van. Mostanaban nagyon divatos kifejezes. Ha valaki mar nem tud semmi okosat kitalalni, hat bedobja ezt, es sok-sok emberke nagyokat bologat ra. Hat, lehet, hogy en vagyok az elso, aki elmeseli neked, hogy a gyerek nem kicsi felnott. Sokkal, de sokkal tobb annal. Annyi tisztasag, ero, kivancsisag, erzelem, es lehetoseg van benne, mint amennyi egy felnottben soha nem lehet. A szulo felelossege, hogy ezt hogyan is hasznalja. Igen, a szulonek kell hasznalnia, neki kell utat mutatni a csemetejenek. Ha a gyerek csak azt latja, hogy a szulo kesereg, sir, es semmi nem jo neki, mert pesszimistanak lenni olyanbaromi jo, akkor eleg elcseszett felnottkora lesz. Nade hagyjuk is a gyerekneveles temat. Hiszen, ha te csinalod a gyereket, te dolgod, hogy mit csinalsz belole... Persze, a sajat eletet mindenki ott rontja el, ahol szeretne, de talan maset (meg ha az az oly hibasan a tulajdonanak tekintett utodjae is), lehet, hogy nem kene tonkretenni. Meg annyit, hogy egy vitaban ervelni kell, nem pedig kapalodzva, baromsagokat hadovalni. Foleg nem ellent mondani sajat magunknak. Szep napot nektek! Udv.: Agica (aki egyre szebb, okosabb, es ugyesebb)

Üdv Gigi. Menjek tételesen? "Nos, ha mindenki amatőr, és le van ejtve, akkor miért írogatsz egy blogra?" Szerencsére nem mindenki az. Általában oda írogatok, ahol az amatőrök kisebbségben vannak- mint pl ez is :) "A "csak én" szintjére Te akkor süllyedtél le, amikor válaszoltál neki", szó sincs róla, Engem ez tényleg szórakoztat. Ha a cicáimmal játszom, attól még nem lesz belőlem féléves macskakölyök. "A gyereknevelésről, nem hiszem, hogy bárki beleszólhat a máséba", nincs maradéktalanul igazad, de ebbe ne menjünk bele, mert nagyon off lenne. "És miért gondolod, hogy akármilyen szakorvoshoz kéne vinnem mondjuk fogászaton kívül?", ÉN nem mondtam hogy kéne (Ksz volt, de tudom mire gondolt ez alatt. Majd Ő kifejti, jó?) "Kinek hiszed Te magad?", nos, annak hiszem ami vagyok. És mivel a publikus nevemen irkálok, nem nehéz megtudni hogy kicsoda vagyok. " Alapvetően semmi közöd hozzá, hogy vagyok-e szülő", így van, én csak a reményeimnek adtam hangot, olvass figyelmesen. "Nem nézek le valakit a véleménye miatt", helyes, én sem; csak a véleményének a színvonala miatt; "nem fogok egy hajléktalant söpredéknek nézni, mert hajléktalan." Ennyiért Én sem, de ha késsel idétlenkedik, mint tette azt a példában, az már más lapra tartozik. "de ha egy idegen jön szembe az utcán? Annak is visszamosolyogsz?" Ez merőben személyes ugyan, és Én nem vagyok mérce, de valószínűleg nem. Általában annyira el vagyok varázsolva az utcán, hogy a saját édesanyáman sem biztos hogy megismerném; de ez már megint offos kezd lenni. Az a baj veled, hogy megtámadva érzed magad és alapból támadással reagálsz, ami oké is lenne, csak itt az ok és okozat kissé felcserélődött. Nem mi mentünk a Te blogodra beszólni, igaz? Érdekes, az enyémen miért megy a népeknek egy ideje anyázás nélkül? Vagy ez is csak addig tart, amíg ti oda nem jöttök? Nosza. Gyertek. Üdv, Tom

Szia Tom! Köszönöm a nagyon kimerítő választ. De ha megnézed "csak én" első hozzászólását, semmi anyázás nem volt addig, amíg le nem néztétek, mert hozzászólt, és nem gondolom, hogy a színvonala alacsony lett volna, mert elmondta a véleményét. Ti tettétek azzá, ami. Nem véletlenül támadott. És nem kell aggódnod, én biztos nem fogok a blogodra menni, hogy olvassalak... Sőt, ide sem fogok többet jönni, hogy itt olvassalak, úgyhogy remélem maradéktalanul boldoggá tudlak tenni ezáltal. Éld csak nyugodtan az életedet, amiről azt gondolod, tökéletes, mert azzá teszed. Azt gondolom, "csak én" is így látja ezt, hogy ő is kűzd a problémáival, és megpróbálja jól csinálni. Még ha Ti ezt nem is vettétek észre. Én is élem tovább Nélkületek az életem:) Üdv mindenkinek

Hát szia Gigi, jó volt Veled. búcsúzóul annyit, hogy a "Nem hiszem el, hogy ilyeneken csámcsogtok" kezdetű bejegyzések még ennyi korrektséget sem érdemelnek mint amit ez a jómadár itt kapott. És ha a problémamegoldás kimerül annyiban, hogy rámutat, MI mit csinálunk rosszul az életben, akkor nem csoda hogy ennyi van neki. Sok sikert teljes és tökéletes életedhez Tom de Lille

Persze, az a legjobb, amikor egy szülő őszinte. Én is ök értkelem (24 éves fejjel), amikor anyám hisztit csap, és önygilkossággal fenyegeztőzik. Bár azt is jó volt megtudni, hogy az apám szánalomból vette el anyámat. Valóban, ezek kifejezetten kis felnőtteknek való infók. Kár, hogy még mindig nem emésztettem meg őket. De nem számít, mit nekem a tali csillogás, a szerelmgyerek mítosz, akármi. Fő, hogy tudjam az iagazt? (ennyit kedves megtámadottakról, akiket mindenki bánt :D)Bocsánat, de nem fogok most idézgetni, remélem hogy amire regaálok, az nagyjűból így szerepel a hozzászólásaikban. Illetve az őszinteség kérdése a lényeg. Egy gyerekhez nem lehet mindig őszinténel lenni. Ezt akartam a fenti kis "szösszenettel" kifejezni. Egyébként a helyesírást felhozni kurvára nem fair dolog. Nem nagyképségből, de mivel a szavakból élek, azt hiszem van egy kicsi jogom és alapom kijelenti azt, hogy: engem például nem érdekel, ha félregépelek a neten. ugyanis nekem egy blog nem több, mint pillanatnyi gondolataim tükre. törekszem arra, hogy ne legyen benne helyesírási hiba és elgépelés, de hadd ne olvassam már el nyolcszor a szövegemet. Nem doktori disszertációt írok. Másrészt, ha valami fontos dolgot (neadjisten cikket írok) akkor figyelek mindenre. És szerintem hivatalos levélben az ide írogatók nem követnek el semmilyen hibákat. És mosoylogni mindig kell, mindig lehet. Az a szép benne. Én szeretem, ha rámmosolyognak. És vissza is szoktam mosolyogni. Akkor is, ha a hozzám közelállók tudják, hogy nem őszinte az a mosoly. Valahogy irreálisnak tűnik, hogy egy buliban, vagy az utcán bőgve rohangáljak akármi miatt is. Vannak helyzetek, amikor nem lehet leterhelni másokat a saját bajunkkal. Ilyen mondjuk a gyerekeket nem szabad minden rosszra megtanítani.

Sziasztok! Miért hiszitek, hogy aki nem mosolyog, rögtön sír? Vagy csak akkor nem mosolyog az ember, ha sír? Ti állandóan mosolyogtok? Én szoktam elmélázni is, elbambulni is... akkor sem mosolygok. A gyerekeknél meg valószínűleg nem arról volt szó, hogy mindig mindent el kell mondani, de martek, az már a Te problémád, hogy a Te szüleid hogyan adták ezt elő. Nem mindenki egyforma. A helyesírás.. ez meg iskolai dolog, hogy ki mennyire bírta, tudta elsajátítani, hogy mit hogyan kell leírni, és ha már Te nem nézed meg mit írtál, nekem ez azért közvetít valamit Rólad:) De a Te dolgod természetesen, hogy mit hogyan írsz. Ez a mások terhelése a bajunkkal, már nem először jön elő, és fura, hogy mindannyian ezt írjátok, mert szó sem volt sehol ilyenről, hogy bárki kívülállónak is kell tudni arról, hogy neked problémád van:) Ezt senki sem írta sehol. Attól, hogy valaki nem mosolyog, attól még nem feltétlenül sír, és nem kell, hogy ettől látsszon, hogy mi a problémája:)

Mi bárhol is mondtunk olyat, hogy aki nem mosolyog, az sir(!)? Vagy hogy állandóan mosolygunk? Az alaptéma az volt, hogy igen, időnként kell mosolyogni, és hogy egy emberen egy pici kis mosoly mennyit tud segiteni(!). Ha olvastad a kezdő kommenteket, és ha értetted is a lényegét (amit egyébként kétlek a hozzászólásod alapján, tehát összefoglalom, direkt a te(!) kedvedért), akkor lejöhetett volna belőle, hogy ezek után idejött egy nagyokos megmondóember, és nekitámadt a szerzőnek, valamint a kommentelőknek. Ezután jött mégegy(!), majd most te(!) is. Ja, és lehet, hogy minket (benfenteseket) érdekel, hogy Mareknek mi a problémája, akár a szülei miatt, akár más miatt. Személy szerint azt gondolom, a pofátlanság netovábbja idejönni, és egy ittlévővel közölni, hogy te kussoljál, senkit sem érdekelsz. Mellesleg a te(!) dolgod, mi legfeljebb megint röhögünk egyet. Ennyivel is jobb napunk lesz. :D Ami a helyesírásból igy(!) neten lejöhet, az max. annyi, hogy pl. az ember siet, gyorsan ír, gondolkodik közben, esetleg minden különösebb ok nélkül félreütött egy billentyüt(!). Az ember személyes ismerete nélkül oktondiság azt gondolni, hogy bármit is tudsz róla. Megjegyzem, ez a személyes ismeretségnél is igy(!) van. Azon kívül (már elmondtam egy párszor, de most mégegyszer elmondom, hátha felfogják az ilyen észosztó emberkék is) vitában utolsó mentsvárként a helyesírást felhozni (logikus érvek helyett) nem kicsit primitív(!) dolog. Ja, és elsősorban a mások terhelésénél a saját gyerekeink jöttek elő. Már akinek van. Aztán valahogy elmaradt mellőle a gyerekek kifejezés. Egyébként meg kiemelten érdekelne, honnan jön ez a rengetek okos megmondóember, de főként az, hogy mért épp ide. Drágáim, alapítsatok mosolygásellenes pártot, vagy éppen blogot, és inkább ott "csámcsogjatok" a probléma megoldásán. No további minden jót. És ezt külön nektek, csak hogy ne maradjatok téma nélkül: :D

Szia Kékszemű! Már megint lefikáztál pár embert, vagyis megmondod nekik Te a nagyokosat:) Pedig sehol nem mondták, hogy ők egyáltalán nem mosolyognak, csak Ti rámondtátok, hogy nem kell állandóan sírni. Pedig ezt sem mondták. Ugyanúgy azt írtátok nekik, hogy nem érdekel Titeket az ő véleménye, sőt, most már az enyém sem, de Te sem vagy itt jogosabban, mint bárki más:) Nem akarok én semmilyen pártot alapítani. Elég lett volna, ha elfogadjátok, hogy másnak lehet más a véleménye, és a lehülyézése nélkül elfogadni ezt. Sőt, én nem közöltem vele, hogy nem érdekel. Ha nem érdekel, akkor nem írok neki, sőt el sem olvasom:) Itt Te vagy, akit nem érdekel más problémája, mert rögtön kiutálod innen:) "Az ember személyes ismerete nélkül oktondiság azt gondolni, hogy bármit is tudsz róla. Megjegyzem, ez a személyes ismeretségnél is igy(!) van." akkor miről beszélsz, hogy ő milyen hülye, vagy akárki más?? Saját Magad ellen beszélsz:) Akár azt is gondolhatom róla, hogy nem tud gépelni, vagy akár azt is, hogy nem is érdekli.

Drága Ahogy gondolod. :D

Akartam írni egy jellemzően nem kedves, és rohadtul nem udvarias választ Ilid hozzászólására, de úgy döntöttem, hogy nem teszem. Úgyse tartozik a világra a bajom :) (és üdv a bennfenteseknek :D) Ildi, azt hiszem, nem az mond el rólam bármit is, hogy egy jellemzően köznyelvi társalgásban (mert azért ablogolást ne tartsuk se publicisztikának, se szépirodalomnak - tisztelet a kivételnek) engem nem érdekel, ha valaki elgépel, vagy rövidítve, esetleg kisebb helyesírási hibával ír le valamit. A nyelvhelyesség más tészta, de az, hogy valaki visszhangot, vagy viszhangot ír, engem hidegen hagy. Nem a helyesírási hibák pontértéke alapján rangsorolom az ismerőseimet.

"Pedig sehol nem mondták, hogy ők egyáltalán nem mosolyognak" (Ildi, 2007. 01. 22. 9:34) kontra "Mire fel mosolyogjanak?" (Csak Én, 2007. 01. 18. 8:52). Kedves Ildi, tedd már meg kérlek hogy elolvasod (figyelmesen) a korábbi hozzászólásokat, mielőtt véleményt formálsz, mint ahogyan Én is elolvasom a Tieidet, például. Bár már számtalanszor próbáltam elmagyarázni (kevés sikerrel, pedig szerintem nem a magyarázatban volt a hiba), most direkt a Te kedvedért megpróbálom számtalan-plusz-egyedszer is; szó sem volt arról, hogy mindenkinek valamiféle retardált szerencsétlen módjára, fülig érő vigyorral kéne mászkálnia naphosszat. Az volt az alaptéma, hogy tudnod kell mosolyogni, még ha rossz dolgok történnek is. Lehet, hogy enélkül is túl lehet élni a dolgokat, de a túlélés önmagában nem lehet cél. Hidd csak el, itt a tapasztalat hangja szól. Mellesleg pedig, ha valaki konzekvensen, csökönyösen nem hajlandó meghallani a vitaérveket, elbeszél a másik mellett, kiforgat és szándékosan félreértelmez mindent, az eljátssza a jogát hogy értelmes vitapartnerként kezeljék, és ehelyett aképpen lesz kezelve, ami: egy semmirekellő bajkeverő, akivel csak a gond van. No. Igyekeztem a Nagy Elődeid által felkavart port nem Rajtad elverni (de szép képzavar, a mindenit); meglátjuk, mihez kezdesz vele. Kiprovokálhatsz Magadnak egy a korábbiakhoz hasonlatos, ellenséges, lekezelő tónust, VAGY bizonyulhatsz intelligens, korrekt vitapartnernek (felüdülés volna). Addig is minden jót Tom

Szia Tom! Nem hiszem, hogy én hoznék felüdülést az életedbe:) vagy az, amit hozzászólok:) Képzeld, elolvastam minden hozzászólást:), mielőtt véleményt formáltam. Az már mindenkinek a saját döntése, hogy ő erre mit reagál, vagy érdekli-e egyáltalán, hogy reagál-e valaki:) Sőt osztom azt is, hogy egyáltalán nem fontos reagálni, ha intelligensnek tartod magad, mert csak meddő vita lesz belőle, amit Ti úgy írtok le, hogy mosolyogtok rajta, viszont én úgy érzem, ha tényleg mosolyogtok, akkor nem lekezelő választ írtok rá:)

Ildi, nekem csak egy kérdésem lenne. Ha szerinted nem fontos reagálni, akkor minek írsz (pont ide)? Hiszen, ha nem vársz választ, akkor ennyi erővel kiállhatnál az erdő szélére is, hogy egy értelmes tekintetű rókának magyarázd el a mosoly lényegét... ő legalább tuti nem válaszolna... ha egyáltalán nem fontos reagálni, akkor te miért tartottad fontosank megosztani velünk a véleményedet? hiszen, "egyáltalán nem fontos reagálni"...

Szia Ildi! Nem mosolygunk, nevetunk. Oriasi a kulonbseg. Eloszor azert nevettem, mert vicces volt, hogy valaki egy pozitiv dolog miatt ilyen rumlit csap. Nem vitazott, csak hulyesegeket vagott mindenki fejehez. Kapalodzva kereste a dolgokat, amivel visszavaghat. Pedig itt vitanak kellett volna lennie, nem ilyen ertelmetlen "naenmajdjolmegmondom" okoskodasnak. Es igen, ha valaki ugy indit egy vitat, hogy "Nem hiszem el, hogy ilyeneken csámcsogtok", az ne varja, hogy barki is megsimogatja apro-pici buksijat. Komolyan mondom, kezdem baromira nem erteni ezt az egeszet. Lehet, hogy csak a hetvegem sikerult tul huzosra, es meg mindig nincs rend a fejemben, lehet, hogy bennem van a hiba, de az is konnyen megeshet, hogy itt tenyleg nem baromira stimmel valami. Irtam egy pozitivkodo, kis helyes bejegyzest. Nem szamitottam kulonosebb kommentekre. Az egesz arrol szol, hogy a mosoly egy jo dolog. Kesz. Semmi extra. Egy apro gesztusrol szol ott fent az a kis szosszenet, amit az emberek kezdenek elfelejteni. Es a kommentekbol kiderul, hogy ezek a bizonyos emberek nemcsak, hogy kezdik elfelejteni, hanem egyenesen utaljak a dolgot? Es most el ne kezdjetek, hogy ilyet senki nem mondott, mert ha szo szerint nincs is leirva, azert szepen ki lehet olvasni a dolgot nem egy hozzaszolasbol. Szoval! Ha velemenyetek van, kozoljetek! De baromi jo lenne, ha egyreszt eloszor a bejegyzest olvasnatok el, majd szep nyugodtan a kommenteket. A velemenyeteket pedig konyorgom probaljatok meg korrekten kozolni! Nem nehez, csak at kell elotte gondolni, hogy mit is akartok leirni. Ez a szanalmas kapalodzas mar picit unalmas.

Üdv Ildi, Nem vagy jó sakkjátékos, ugye? Simán tudtam előre hogy azt fogod mondani, "elolvastam minden hozzászólást satöbbi", ezért tettem mögé zárójelbe hogy "figyelmesen". Akkor látnád micsoda orbitális ökörségeket hordtak össze az elődeid. Konkrétan is kigyűjthetném, de frászt fogom, kizárt dolog. Amugy Te mint személy tényleg nem kell hogy felüdülést hozz az életembe, abból van elég. Mint intelligens vitapartner megtehetted volna, abból elég kevés van manapság. Amúgy meg egyetértek Martekkel abban, hogy ha nem megvitatni szeretnél dolgokat, hanem csak kinyilatkoztatni, akkor eltévedtél kissé. Épp az előbb beszéltük Kékszeművel egy kávé mellett, hogy a baj nem is az, hogy eltérő véleményetek van; hanem hogy képtelenek vagytok azt egy vitában megvédeni, de könyörgöm, akkor mi a csodának szajkózzátok, nem értem. Tényleg nem. Érvek helyett csapkolódás meg vagdalkozás, ráadásul vakon és olyan ügyetlenül hogy még véletlenül sem talál, hát ez nem tudom mire jó azon kívül hogy végre Ágicának is lesz 90 kommentes bejegyzése... Észbontó.

Tom, legalább megköszönné Ágica... a korrekt közlés remélem szól mindenkinek:) aki másokra sarat dobál:)

Ildi, vedd észre, hogy Ágica nem sarat dobál, hanem elege van (őszintén, csodálom a türelmét, én már kibannoltam volna az egész bajkeverő bandát.) Tudod, ha vendégségbe megyünk, nem köpködünk a földre. Alap.

Ildi, tudod, hozzám alig érkeznek kommentek. átjönnél hozzám? Nem is vendégségbe hívlak, köpködhetsz a földre, és ígérem, hogy minden karakteredet külön meg fogom köszönni! lécci, lécci, lécci.... :D

Kedves Ildi, es tobbi "megmondoemberke"! Igerem, meg fogom koszonni a buvos 90 komment utan. Hidd el, baromira nem az volt a cel a bejegyzessel, hogy kommentrekordot dontsek. Reggel van, es en nem vagyok az a tipikus jokedvuen ebredo emberke, meg ma sem, mikor gyonyoru hoeses van. Szoval most morcosan valaszolok. Sardobalas... Hehh! Baromira divatos kifejezes mostansag. De inkabb a politikaban nem? Eloszor csak csodalkoztam, hogyan is lehet ilyen vita egy mosolygasrol szolo szovegrol. Aztan sokat nevettem a sok kapalodzo idiotan. Igen, most mar ezt kell mondanom, hogy idiotak. Idejonnek, megmondjak a frankot, baromira nem megfelelo stilusban, majd mikor a jelenlevok segiteni probalnak nekik, hogy hogyan is kell vitazni, akkor meg borzalmasabb formaban adjak elo magukat. Olyan szelsoseges peldakat hozva, mint az a szerencsetlen reszeg hajlektalan. (Ha mar itt tartunk, igen en is mosolyognek ra, es megkerdeznem tole, hogy "Kedves uram, ugye ezt on sem gondolja komolyan?") Eltunik az egyik delikvens, jon a kovetkezo. Es minden egyes kommentbol arad, hogy fogalma sincs, mirol is szol a bejegyzes. Idejon, mert gondolja, itt jol lehet osztani az eszt. Szanalmas dolgokba belekotve. A helyesiras, a "tavolbol szemlelni az esemenyeket, es baromira honvagyat erezni", a "szep, okos, ugyes..." szoveg. Gratulalok nektek! Ezek tenyleg a temahoz tartozo dolgok. Ezekbe kell belekotni, mikor a tema mosoly. Ha nem erzed magadenak a dolgot, ne tedd! Ha nem akarsz mosolyogni, ne tedd! Ha nemtudod ertelmezni a bejegyzest, kerj segitseget! Ha nem akarsz ertelmesen vitazni, akkor meg ne gyere ide!